Molly, a beagle kutya kalandja

Újabb túlpörgés

2013. június 25.

Hajaj, a mai nap Molly hozta szokásos formáját, amit már rég láttunk tőle. Délután felpörgött ismét, nem is egyszer, hanem háromszor. Alig sikerült visszafogni. Mert ha túlpörög, akkor le-fel rohangál, mint valami kis őrült, és a játékosnál erősebben is harap. Nah, mikor sikerült elcsípni a grabancát, hát mind a háromszor le lett nyomva a földre, hogy egy kicsit tudja már, hogy hol a helye a rangsorba. Ez némileg visszavette a pörgést és egy ideig megint szépen játszott. Úgy tűnik ez az esős, hűvösebb idő most az ő testére is jobb hatással van, több energiája van :)

No meg hát ténykedett a nap folyamán. A lépcső mellett volt egy helyen nem elkerített ricinus "ültetvény", ami vagy 4-5 fából állt. Persze még kis 20-30 centisek voltak, de a beagle-nek nem tetszett... fogta és egy az egyben ledózerolta az egészet. Nem maradt belőle semmi. Vagy elrágta őket, vagy kiásta, vagy kitépte őket a helyükről. Na szép. De legalább a futóvirágot a teraszon már kevésbé piszkálja, a növény pedig csak elérte az eltépdesett hálót, így most már fut felfelé gőzerővel. :)

Hőségben

2013. június 19.

Finoman szólva is kutyameleg van. És ezt Molly is jelzi, mikor 5 percenként máshova fekszik, mert sehol nem jó neki. Most itt van meleg, most ott. A játék is eléggé gyéren megy ilyenkor. Picit aktív, utána megunja és inkább liheg valamelyik árnyékos helyen. Már ilyenkor reggel is, persze már most 7 órakor is elég meleg van, szóval nem csodálom.

Pár napja átálltunk a napi egyszeri étkezésre, és most már reggel nem kap semmit, csupán este. Eleinte még reggel is kapott egy kis adagot, csak hogy ne hirtelen tűnjön el a reggeli, de most már este kapja meg az egész napi adagot. A nagy melegben úgysem kell neki olyan sok. Egy 1240 grammos konzervet is két alkalommal eszik meg. Nem is értem, hogy lehetne neki egyszerre oda adni mindet, persze az csak ajánlás, hogy egy 15kg-os kutyának vagy 1100 gramm eledel kellene... szerintem Molly annyit meg se enne.

A tikkasztó hőségben azért csak sikerült egy kört sétálni vele, az utcánkban találtunk még egy beagle-t, vele próbáltunk haverkodni, meg egy kóbornak tűnő eb sétálgatott tisztes távolságból mögöttünk, de vele nem kerültünk komolyabb kapcsolatba, ami nem is baj.

Szieszta

2013. június 14.

A játék az mindig kell és van is. A gond csak az, hogy olykor elég vehemensen akarja megszerezni a rongyot és erősebben harap, mint kellene, főleg mikor a kezemet éri. Meg hát igencsak erős, éles körme van, azzal is tud kárt okozni. Próbálom arrafelé terelni, hogy ez nem igazán jó dolog, ilyenkor én is "viszontharapom" egy gyors kézmozdulattal, bár eddig még nem volt nagy hatása. A nagy melegbe még este is inkább játszodtunk, mintsem sétáljunk, így is lihegett rendesen. Kiterült mellém a fűbe és néztük az eget. :)

Ismerkedés, kutyulás

2013. június 12.

Játék, pihenés meg szundi. Ez volt a jellemző a napra. Igaz, ő ki-be mászkált a lakásban, mert ha a jó időben nyitva az ajtó, ő is jobban mocorog. Hol a Napra feküdt ki, hol csak az ágyamon szunyált. Reggelire most nem is kapott sok kaját, csak egy kolbászdarabot, mert át kellene állni az egyszeri étkezésre, szépen lassan, úgyhogy valahogy estig ki kellett bírnia így éhesen. Csak hát félek, hogy ha éhes, akkor még több mindent meg fog rágni, mert szokása. :) Viszonylag azért jól bírta és nem fogta vissza magát.

Ismerkedhetett kutyákkal is, mert két szomszéd ebzete is kiszökött. Egy bishon meg egy tacsi kutyus torpant meg a kapunk előtt különböző időpontokban, aminek Molly kevésbé örült, mert erős ugatással próbálta elhesegetni őket a kapuból, kevés sikerrel. Kíváncsi lettem volna mit csinál, ha óvatosan kiengedem hozzájuk, ám ezt a lépést nem mertem megkockáztatni, mert lehet valamelyikük megsérült volna.

Séta a határban

2013. június 11.

Egy újabb kis nap a beagle számára. Reggel megvolt a játékidő, délután pedig egy kis séta a határban Barátnőmmel és kutyáival. Nem lett elengedve pórázról, de igencsak húzott és rángatott. Mindig az orra után megy és elég nehéz fegyelmezni. Vagy csak az én energiámmal van baj, mert Barátnőm egyik kutyáját is hiába próbálom szépen vezetni, nem igazán sikerül. Ennek ellenére jó kis séta volt, csak ne nőne ilyen sebességgel a gaz.

Amikor Barátnőm visszajött hozzánk, hát Molly nem picit megkergült. Futott le-fel, örült, simiztette magát, mintha olyasvalaki jött volna, aki a gazdija, csak már ezer éve nem látta. Nagyon fel volt pörögve, ezért még egy kis játék járt neki, mikor kicsit visszafogta magát, aztán persze jött a simi is.

Egy kis mozgás

2013. június 08.

Végre hétvége. Egy kis reggeli játékkal igencsak ki lett fárasztva a kutya. Rongyhúzás és bothajigálás, amit szeret, de az jó sokszor és jó sokáig. Közel fél órás játékkal indítottuk a reggelt, azután a kertbe egy kis gazolás, ahova Molly is jött, szerencsére nem túrt fel semmit, csak szimatolt, jó szokásához híven. Nah meg a fóliasátorban nekiállt hadakozni egy tücsökkel. Első körben meg tudtam menteni, de aztán még kétszer bemerészkedett, úgyhogy nem tudom mi lett szegény fekete jószág vége.

A gazolás után ismét egy kis játék következett, aztán jött a reggeli, egy kis tészta meg egy kis táp külön. Mivel a délelőtt nagy részében kint tartózkodtunk, hát ő is kint mászkált, napozott, míg jó melege nem lett, aztán már csak az árnyékba dőlt le. Ebédkor már elterült a pvc-n és azon pihengetett, vagy ha a szobámba voltam, akkor az ágyamon szunyált.

Megejtettünk egy kis sétát a határban is, most szerencsére nem talált egereket, de trappolt a nagy gazban és a patakban egyaránt. Nem zavarta a nagy gaz sem, szokás szerint bele kellett vetnie magát és szétnézett a környéken. Majd elbújt és pisilt is egyet. Szóval jó kis séta volt neki is, nekem is. :)

Mindenevő ásókutya

2013. június 05.

Az udvarra készült 2 újabb lyuk, melyet Molly drága előszeretettel ásott ki. Biztos nagyon érzett valamit az első lyuknál is, amit az udvar közepére fúrt. A másodikat már késő délután alakította ki a kaputól nem messze. Mire kiértem, csak annyit láttam, hogy valamivel nagyon játszik. Valószínűleg a lyukból szedte ki, amit akkor fúrt, mert még élt az illető. Hogy mi volt az? Egy lótetű. Ez a kutya tényleg nem tud magával mit kezdeni, mindig valamit meg kell kóstolnia. Kiskorában anyuci nem tudta úgy látszik eléggé megnevelni, most pedig a gazdi látja kárát.

Ez csak a nap egyik fénypontja volt. A másik, hogy a tóba került egy mű tavirózsa. Sejtettem, hogy nem lesz hosszúéletű, de anyum reménykedett benne. Hát a kutya kb 10 perc múlva kiszedte a vízből és kicsit megcsócsálta. Volt "öröm". :) Szó mi szó, igazi rágcsáló ez a kutya.

Nyugalom az nincs

2013. június 04.

Szaladnak a napok, mint mindig. Volt egy kis sétánk estefelé, de hajaj... elég nehéz ezt a makacs kölyköt rendes sétára bírni. Hiába volt előtte játék és próbáltam csak azután kivinni, miután lenyugodott, mégsem lehet bírni vele. Húz, jobbra-balra megy, szimatol és megy az orra után. A jutalom falat csak pár másodpercig működik, úgyhogy kicsit kaotikus sétán vagyunk túl. Legközelebb szerintem egy doboz xanaxot is magammal viszek, aztán, hogy ki kap belőle, az majd kiderül :D

Vadászidény és a zsákmány

2013. június 02.

Az este kissé kaotikusra sikeredett a szomszéd bulija miatt és mert Mollykának este 11 után jutott eszébe, hogy ő ugasson... persze bent aludt, mert az állványozás miatt nem aludhat most kint, kikötni meg még úgyse lehet. Úgyhogy ki lett engedve, majd később be. Persze mindezt nem túl jókedvűen.

A reggeli játék megvolt, labdázás, egy kis rongyrázás meg fa rágcsálás. Most már belelendült jobban a labdázásba is, mert még tegnapelőtt sikeresen kiharapta a kosárlabdát. Én eldobtam neki, ő rohant után, kergette, majd egyszer csak megállt. Megyek utána, de mire odaértem hallottam egy furcsa, halk, sziszegő hangot. Molly, ne már! Hát akkor már a labda eresztett. Sebaj, így jobb neki, mert rá tud harapni és tudja hozni a szájában. Kicsit nehéz, ez igaz, de ha ő cipelni akarja, akkor cipelje. Szóval játszottunk meg vékony fakarók darabjait kapta meg, amit előszeretettel csócsált.

A délután folyamán gondoltam egyet és kimentünk a határba. Úgy hírlett, hogy valahol le lett vágva a méteres gaz és utána kellett járni. Meg is találtuk, bár nem a megszokott helyünkön tették rendbe a portát, hanem kicsit odébb, de nekünk tökéletes volt. Két sáv volt, egy nagyobb földterület, ahol kaszáltak, valamint egy kisebb bózotos, gazos rész, ami mellett a földút vezetett. Tökéletes volt sétára, bár közelebb volt a hármas út, mint kellett volna, de sebaj, még biztonságos távolságban maradtunk. Molly jókedélyűen rohangált a gazba és szimatolt mindent, amit csak tudott. Többször nekiállt kaparni és próbálta kikotorni az egerek fészkét. Nem mindig sikerült, mert volt, hogy betúrta a járatot és utána meg nem lelte meg. Viszont két esetben sikerrel járt. Az egyik helyen kikaparta a fészket, ám az üres volt, míg a másik helyen 5 kisegeret találtunk. Persze először csak 1-et bányászott elő, és lefeküdt mellé. Néztem is, hogy mi van, mitől ilyen nyugodt, aztán mutatta, hogy "nézd csak mit fogtam!". Még élt a kisegér, én meg sikeresen elvettem a kutyától, bár nem tetszett neki. Dacosan fogta magát és tovább folytatta az ásást. Addig-addig ásott, míg 5 egér nem lett, abból egyet gyorsan elvitt és megevett, mert hát vadászösztön az megvan meg hát a beagle a hasára is gondol... egy másik egér holtan került elő, valószínűleg a nagy mancsa végzett vele, a másik hármat viszont sikerült megmenteni. Jó kis sétás és vadászós délután volt, bő egy órás mászkálással. Vajon legközelebb mennyit sikerül vadászni?

Nagy vadászat és ásás után elfáradva

Napi zsákmány

Vadászat után, erősen lihegve

Csütörtökön

2013. május 30.

Séta ugyan nem volt, de egy kis játék az udvaron igen. Lépcsőn le-fel futkározás, rongyhúzás, apportírozás, ezeket nagyon szereti. Persze egy kis fegyelmezés sem ártott neki, mert néha picit elveti a sulykot, mert túlzottan szeleburdi. A végére úgy lihegett, mint aki hosszú kilométereket futott. Persze viszonylag elég hamar megpihent és játszott volna még tovább is, csak épp időm nem volt rá.